Az Opel egyike a világ leggazdagabb hagyományú járműgyártóinak, jövőre ünnepli autóépítésének 120. évét. 1899-ben – négy esztendővel a cégalapító Adam Opel halála után – indította be Sophie Opel a gépkocsik előállítását, Carl, Wilhelm és Friedrich fiai tanácsára. Ami a Majna melletti Rüsselsheim műhelyében, összesen 65 darab, kézzel előállított Opel System Lutzmann Patent Motorwagennel kezdődött, tömegjelenséggé nőtte ki magát, máig több mint 70 millió jármű legyártásával. Az Opel kezdettől fogva azt tűzte a zászlajára, hogy lehetőleg hatékonyan termelve, széles körnek tegye elérhetővé az autót.

Így, első német gyártóként, már 1924-ben ráállt a különösen gazdaságos futószalagos gyártásra, miáltal nagy értékesítési siker lett mind az Opel 4/12 PS Laubfrosch (Levelibéka), mind az összes későbbi Opel 4 PS-változat. Az Opel P4 és a Kadett (már önhordó karosszériával) a harmincas évek igazi, műszakilag élenjáró népautói lettek. Megfizethetővé és a mindennapok kincsévé vált a „Made in Germany” és a német mérnöki tudás. E demokratizáláshoz sportautóival is hű maradt a márka: 1968-ban jelent meg az Opel GT, egy csábosan szép álomkocsi, amelyet tényleg meg lehetett vásárolni.

Az ötvenes évek óta valamennyi járműosztályban beindult a márka – az Opel Kadett, Rekord és Kapitän lett az újjáépítés és a gazdasági csoda jelképe. Olyan stílusikonok követték ezeket, mint az Opel GT, a Manta és a Monza. A nyolcvanasokban és kilencvenesekben a Corsa, az Astra és a Zafira lett bestseller, egyben a német újraegyesítés szimbóluma. A Fal leomlása és az eisenachi üzemalapítás után különösen megnőtt a Villámos márka ázsiója. 1991 és 1998 között kijött első generációs Astra 4,2 millió példányban készült – ez minden idők Opel-rekordere!

Pionír-évek, a Lutzmanntól a Doktorautóig

Az Opel megvásárolta Friedrich Lutzmann anhalti gépkocsi-gyárát, és ezzel a kifutó 19. század automobil-pionírjai – például Daimler, Benz és Peugeot – közé emelkedett. Az első Opel Patent Motorwagen System Lutzmann 1899 tavaszán készült Rüsselsheimben. 1901-ben egy versenyautóvá átalakított Lutzmann lett az első a Heidelberg-Königstuhl hegyi versenyen, ahol „nagy előnnyel ért fel a csúcsra, maga mögött hagyva a legjelentősebb német automobilgyártók” 16 konkurens járművét. Ugyanilyen tempóban haladt a fiatal vállalkozás fejlődése is.

Míg az első modellek lovas kocsik közvetlen leszármazottai voltak, az Opel 1909-ben meglepően kedvező árért hozott ki egy nagyon modern kiskocsit. A 4/8 PS Opel Doktorwagent már az Opelnél konstruált és gyártott négyhengeres soros motor hajtotta. Ez lett „orvosok, állatorvosok és ügyvédek” ideális járműve, ahogy az akkori reklám ígérte. A Doktorwagen négy-ötezer márkába került, miközben sok autóért elkértek húszezret is. A tehetősek presztízsjárművei helyett ez elérhető mobilitást ajánlott mindenkinek.

Tömeges mobilizáció a Levelibékától a Kadettig

Az időközben főkonstruktőrré előlépett Friedrich és fivére, Wilhelm vezette be 1924-ben a futószalagos termelést az Opelnél. E költségkímélő nagyipari járműépítést a Ford kezdte el 1913-ban, az Egyesült Államokban. Az Opel éberen figyelte a fejleményeket más országokban. Adam Opel Franciaországban lelkesült fel vándorévei alatt a varrógépért, később pedig a System Darracq adott erős impulzust a rüsselsheimi autógyártásnak. Az Opel-fivérek ezután indították el a 4/12 PS Laubfrosch gyártását. A futószalagnak köszönhetően 4600 márkáért lehetett kapni a 60 km/órás sebességre képes kétülésest. Később már csak 1930 márkába került a „Mindenki autója”. A következő években egész járműcsalád épült a Laubfrosch technikájára. 1931-ig összesen 119 484 darab Opel 4 PS modell készült.

Amilyen forradalmiak voltak ezek az autók a húszas években, olyannak számított a Kadett a harmincasokban. A Kadett a sikeres Opel P4 utódaként debütált 1936-ban, önhordó karosszériával, független első felfüggesztéssel, négyhengeres négyütemű motorral és hidraulikus dobfékekkel. Ára jóval a közvetlen vetélytársaké alatt maradt: 1938-ban az Opel Kadett Normal-Limousine könnyen összespórolható 1795 márkába került.

1962-ben újraéledt a Kadett név. A Kadett A-val ismét jóval magasabbra tette a lécet az Opel. Miközben sok konkurens modell futott még kétüteműként, vagy léghűtéses farmotorral, a Kadett már vízhűtéses négyhengerest, zajtalanul kapcsolható sebességváltót és a Coupétól a Caravanig terjedő karosszériaválasztékot kínált.

A jólét autói az Olympia Rekordtól a KAD-modellekig

A világháború után elsőként teljesen újonnan tervezett Opel az Olympia Rekord. Pontonkarosszériája és krómozott cápa-fogsora új korszakot hirdetett 1953-ban. Designja az amerikai cirkálókat idézte – épp megfelelve a kezdődő gazdasági csodának. Az Olympia Rekord Caravan pedig egy új járműjelleget vezetett be: a családi életstílus-kombit. A siker útján egy teljesen új Opel Kapitän startolt 1954-ben, az Opel Rekord P2 1960-ban jött ki, a Rekord A pedig 1963-ban – tárcsafékkel, és hamarosan hathengeres motorral is. Coupé, Kombi vagy Limousine kivitelben egyaránt a még ifjú Német Szövetségi Köztársaság középosztályának kedvence.

1965-ig 882 433 darab Rekord A készült. Ez aztán megnyitotta a kaput a „Nagy hármas” előtt: 1964-ban lépett színre a Kapitän, az Admiral és a felső osztályban a Diplomat. Ezen „KAD-modellek” B-generációja a legendás De Dion hátsó híddal nyújtott páratlan komfortot. A biztonsági kormányoszlopot a Rekord C-vel vezette be az Opel, 1968-ban.

Új sportosság az Opel GT-től a Calibráig

1964-ban első európai gyártóként nyitott meg saját designstúdiót Rüsselsheimben az Opel, és már az 1965-ös IAA-n meg is ünnepelhette világpremierjét az Experimental GT, a kontinens első koncepcióautója. Alig három évvel később a kereskedők szalonjában állt a sorozatgyártásig fejlesztett Opel GT – sportkocsi-legenda született! Nagyszériás technikája sokaknak tette elérhetővé, sláger lett. Ezt a mintát folytatva jött ki 1970-ben a Manta, az Ascona technikájával, majd 1989-ben a Vectrára épülő Calibra. Csúcsmodellje, a 204 lóerős Calibra Turbo 4×4 az aerodinamika világbajnokaként (cw 0,26) nyújtott olyan menetteljesítményeket, mint kétszer olyan drága sportautók.

Bestsellerek és trendformálók a Corsától az Amperáig

1982-ben egy kis autóval dobott nagyot az Opel. A Corsa A lefelé bővítette a kínálatot a Kadett alatt, megmutatva, hogyan lehet nagy férőhelyet teremteni kis felületen, anélkül, hogy a vezetés örömének rovására menne, és ráadásul rendben volt a gazdaságosság is. A Corsa generációi (A-tól E-ig) meggyőzően demokratizálták az egyéni motorizálást. Máig csaknem 14 millió Corsa állt forgalomba. 2019-ben indul a következő nemzedék – első ízben teljesen elektromos Corsaként.

Ahogy meghatározta a Corsa a kiskocsik szegmensét, úgy definiálja a Zafira 1999 óta a hétüléses kompakt autókét. Zseniális ötletnek bizonyult a Zafira első generációjának a padlóba süllyeszthető harmadik üléssora; a versenytársakból fáradságosan ki kellett szedni az üléseket. A mindössze 4,32 méteres Zafirában hét utas fért el, vagy pedig néhány kézmozdulattal 1,56 méter mély és 1,15 méter széles rakodópadlót lehetett kialakítani, 1700 liternyi poggyásznak. Átalakuló művész az aktuális Zafira is, amely a Flex7 Plus ülésrendszer jóvoltából másodpercek alatt alakítható át szállítóeszközből guruló klubszobává.

Egy újabb és jelentős trendformáló volt a 2009-es Genfi Autószalonon világpremierjét ünneplő Opel Ampera, amely újradefiniálta az elektromos mobilitást.  A 2012-es Év Autója elektromos meghajtással megy miközben egy hatótávnövelő motor segítségével nincs limitálva a hatótávja. Az Opel a következő generációs elektromos autóját 2016-ban a Párizsi Autószalonon mutatta be. Az Ampera-e NEDC módszerrel mért hatótávja 520 kilométer köszönhetően a 60 kW órás lítium-ion akkumulátornak. És a 204 LE teljesítményű elektromos motorral sportautóhoz mérhető gyorsulást tud produkálni. A következő elektromos Opel Rüsselsheimből jövőre érkezik a Corsa új generációjával. A Corsa-e további elektromos Opelek előfutára.

Új hatékonyság az Astrától az Insigniáig

Az Astra 2015-ös új kiadásával az Opel felfedezte a létezés könnyedségét – a kompakt autó súlya 200 kilogrammal kisebb a típuselődénél. A motorválaszték a downsizing stratégiáját követi: kis lökettérfogat, turbófeltöltés. Először kapható az Astrához háromhengeres, közvetlen benzinbefecskendezésű motor, valamint a forradalmi LED mátrixvilágítás. Az Astra meggyőzte a vevőket és a kritikusokat is, 2016-ban az Év Autójává választották.

Az Insignia A első Opelként ismeri fel 2008-tól a jelzőtáblákat, és kínál AFL+ intelligens világítást. Második generációjában, miként előtte az Astra, a zászlóshajó is következetesen halad tovább a hatékonyság útján: könnyebb, takarékosabb, ugyanakkor jóval tágasabb. Különleges fénypontként kínál a sportos Insignia GSi, a Country Tourer, a Grand Sport és a Sports Tourer adaptív összkerékhajtást Torque Vectoring rendszerrel, amely a másodperc töredéke alatt osztja el a hajtónyomatékot a hátsó kerekek között.

Egy új jelenség, az SUV, a Mokkától a Grandland X-ig

Korunk varázsigéje az SUV. Az autósok szeretnének egy kicsit magasabban ülni, hogy jól átlássák a forgalmat, ugyanakkor élvezni a nagy utazások és a kalandkeresés hangulatát. Az Opel idejekorán felismerte ezt a trendet, és 2012-től egyedülálló autóként kínálja a B-szegmensben a Mokkát. Az opcionális összkerékhajtással kapható vagány kiskocsi kezdettől óriási siker. 2017-től felsorakozott mellette a Crossland X és a Grandland X a kompakt osztályban.

forrás:https://www.autoblog.hu/hirek/120-eve-gyart-autot-az-opel/